Mennyi UVB-védelmet ad valójában az SPF-es alapozó vagy BB-krém?

Nem az a kérdés, hogy egy SPF-es alapozó vagy BB-krém képes-e UVB-védelmet adni. Képes lehet rá. A vásárló számára az számít, hogy a szokásos, vékony sminkréteggel megbízhatóan eléri-e a csomagoláson feltüntetett védelmet. A jelenlegi bizonyítékok alapján erre nem érdemes számítani, ha a terméket külön fényvédő nélkül használja.

A címkén lévő SPF egy meghatározott mennyiségre szól

Az SPF elsősorban az UVB-sugárzás okozta bőrpír elleni védelem mérőszáma. Az Európai Bizottság ajánlásában a hatásosság vizsgálatának referenciamennyisége 2 mg/cm². A címkeérték tehát nem tetszőlegesen vékony rétegre vonatkozó ígéret, hanem ilyen felvitel mellett meghatározott eredmény.

A különbség nem jelentéktelen. Az uniós ajánlás szerint a referenciamennyiség megfelezése akár kétharmados védelmi veszteséget is okozhat. Vagyis a feleannyi termék nem egyszerűen feleakkora SPF-et jelent: a mennyiség és a védelem kapcsolata nem lineáris.

Kevesebb termék, meredeken romló védelem

Egy szakirodalmi áttekintésben a napvédők valós használat során mért felviteli mennyisége nagyjából 0,2–1,4 mg/cm² között mozgott. Ez rendszerint elmaradt a tesztelési referenciától. Ezek azonban napvédőkről származó adatok, ezért nem tekinthetők az alapozók vagy BB-krémek közvetlen felviteli mérésének. Arra viszont rámutatnak, hogy a laboratóriumi és a hétköznapi használat közötti mennyiségi rés valós probléma.

Egy 40 önkéntessel végzett in vivo vizsgálat két eltérő címkeértékű napvédőt hasonlított össze. A referenciamennyiség alatti valamennyi alkalmazásnál szignifikánsan kisebb SPF-et mértek, a csökkenés pedig exponenciális jellegű volt. Egy másik, 15 fős kísérletben a várt SPF csak a teljes referenciamennyiségnél teljesült. A kisebb adagokkal csökkent a védelem, 0,5 mg/cm²-nél pedig már nehezen lehetett előre jelezni az eredményt.

Mit mutatott a közvetlen arcsminkvizsgálat?

A kérdéshez legközelebb álló, 2021-es laborvizsgálat a fogyasztói használatot szimulálva, az ajánlottnál kisebb mennyiségben felvitt arcsminket vizsgált. Az önmagában felvitt smink mért SPF-je jóval a címkeérték alatt maradt. Ez közvetlenül alátámasztja, hogy egy hétköznapi, vékony réteg nem elegendő a címkén szereplő védelem eléréséhez.

Ugyanebben a vizsgálatban a napvédő és az arcsmink rétegezése nagyobb tényleges SPF-et adott, mint bármelyik termék önmagában. Ez fontos kontextus: az SPF-es smink hozzátehet a védelemhez, de ebből nem következik, hogy önállóan használva hozza is a saját címkeértékét.

A termék minősége is számít

Egy in vitro vizsgálat 21 BB-krémet tesztelt. A termékek körülbelül 70 százaléka vizsgálati körülmények között elérte a feltüntetett SPF-et. A többinél a mért érték a feltüntetett érték fele–tizede volt. Ez jelentős különbségeket jelez a termékek között, és azt is megmutatja, hogy a vizsgálati előírás szerinti felvitellel sok BB-krém valóban teljesíthet. Nem bizonyítja viszont ugyanezt a hétköznapi, vékony felvitel mellett.

Amit nem lehet pontosan megmondani

Nincs közvetlen, recenzált terepvizsgálat arról, hogy a fogyasztók hány mg/cm² alapozót vagy BB-krémet visznek fel a mindennapokban. A szimulált használatot vizsgáló arcsminkkísérletnek sincs nagyobb, független, sok termékre kiterjedő megismétlése. Emiatt nem számolható ki megbízhatóan, hogy egy adott címkeértékből pontosan mekkora SPF marad a tipikus sminkréteg mellett.

Ez a bizonytalanság nem változtatja meg a gyakorlati következtetést: az önmagában, hétköznapi mennyiségben használt terméktől a címkén jelzett UVB-védelem nem várható el megbízhatóan. Azt viszont nem tudjuk pontosan, hogy az egyes termékek mennyit őriznek meg belőle. A valós használat melletti UVA-védelemről sincs közvetlen mérés kifejezetten SPF-es alapozókra és BB-krémekre.