Tud-e az infrapanel legalább 30%-kal kevesebbet fogyasztani elektromos konvektornál?

A rövid válasz: ez egyes beállítások mellett lehetségesnek látszik, de nem tekinthető általánosan várható eredménynek. A közvetlen pozitív bizonyíték kevés, a valós lakásokban végzett kontrollált összehasonlítás pedig hiányzik, amelyre egy biztos megtakarítási ígéretet alapozni lehetne.

Nem a készülék hatásfoka dönti el

Az infrapanel és az elektromos konvektor egyaránt közvetlen ellenállásos fűtés. Az uniós ökodesign-számítás az elektromos helyi fűtők, köztük a sugárzó készülékek aktív üzemmódú hőhatásfokát 100%-nak veszi. A brit energiaügyi minisztérium, a DESNZ friss áttekintése ugyanezt közérthetőbben fogalmazza meg: az infrapanel egy kilowattóra villamos energiából egy kilowattóra hőt termel.

Vagyis az infrapanel nem azért fogyaszthat kevesebbet, mert ügyesebben alakítja hővé az áramot. Előny akkor keletkezhet, ha a sugárzó hő miatt alacsonyabb léghőmérsékleten is megfelelő a komfort, vagy ha a szabályozás, a zónázás és a használat kevesebb fűtést eredményez. Ez már nem pusztán készüléktulajdonság, hanem a készülék, a helyiség és a használó együttes hatásának eredménye.

Van példa a 30% feletti megtakarításra

Ali és Morsy 2010-es, lektorált klímakamrás kísérlete sugárzó paneleket hasonlított hordozható konvekciós fűtőkhöz. Egyes, azonos hőérzetre beállított körülmények között a napi energiamegtakarítás meghaladta a 30%-ot. A közölt eredmények 13,4–56,7% között szóródtak.

Ez valódi érv amellett, hogy a nagy különbség nem fizikai képtelenség. Általános ígéretnek viszont kevés. A vizsgálat egyetlen irodai helyiségre korlátozódott, és eltérő névleges teljesítményű készülékeket vetett össze. A teljes módszertan és a nyers fogyasztási adatok nyilvánosan nem ellenőrizhetők, így az sem választható szét biztosan, mekkora szerepe volt a fűtők méretezésének és szabályozásának.

A komfortelőny nem jár automatikusan

A DESNZ által összefoglalt IR-Bau projekt azonos komfort mellett körülbelül 0,6 °C-kal alacsonyabb léghőmérsékletet jelzett infravörös fűtésnél. Ez támogatja a komfortból eredő megtakarítás lehetőségét, de önmagában nem igazol meghatározott fogyasztáscsökkenést.

Egy 114 résztvevős komfortvizsgálatban az infrapanel nem garantált alacsonyabb termosztát-beállítást. Sokat számított az is, hogy az ember közvetlenül „látta-e” a panelt, vagyis közvetlenül érte-e a sugárzás. Egy rosszul elhelyezett készüléknél éppen az a komfortelőny maradhat el, amelyből a megtakarítás származna.

A fogyasztáscsökkenést ezért nem lehet egyetlen százalékkal előre megmondani. A fontos körülmények:

• az épület hővesztesége és szigetelése;
• a helyiségek elrendezése és a panelre való rálátás;
• a zónázás és a termosztát beállítása;
• a fűtés napi használati módja.

A villanyszámlára nincs általános garancia

A DESNZ áttekintése nem talált elegendő, valós körülmények között végzett kontrollált vizsgálatokból származó, publikált adatot az infravörös rendszerek megbízható teljesítményértékeléséhez. A közölt megtakarítások gyakran gyártói állításokból, modellezésből vagy több egyszerre elvégzett épületkorszerűsítésből származnak. Ilyenkor nem állapítható meg, mennyi volt magának az infrapanelnek a hatása.

Hiányzik a több helyszínen, azonos körülmények között végzett vagy időjárásra normalizált terepkísérlet. Nincs olyan közvetlen összevetés sem, amely azonos méretezés, termosztátminőség, zónázás és segédenergia mellett mérné a két technológia teljes, helyiségszintű energiafogyasztását. Pontosan erre a kérdésre szabott metaanalízis sem áll rendelkezésre.

Egy eltérő teljesítményű fűtőkkel vagy különböző időjárású napokon végzett kereskedelmi bemutató ezért nem igazolja a 30%-os küszöböt, különösen kilowattórában mért fogyasztási adatok nélkül. Csere előtt érdemes úgy számolni, hogy az infrapanel komfortban, elhelyezésben vagy zónázásban adhat előnyt, de a beruházást nem célszerű biztos, harmadával kisebb villanyszámlára alapozni.