Két ígéret, két külön bizonyítási feladat
Az állítás nem pusztán arról szól, hogy a nitrogénnel töltött abroncs lassabban veszít a nyomásából. Azt is ígéri, hogy azonos, a gyártó által előírt kezdeti hidegnyomás mellett egy év alatt legalább 1%-os üzemanyag-megtakarítás érhető el. Az összetett ígéret csak akkor állna meg, ha mindkét része kellően alátámasztott lenne. Jelenleg csak az elsőre van valamennyi jel.
A nyomáskülönbség mérhető volt, de szerény
A Consumer Reports egyéves, szabadtéri tesztjében a levegővel feltöltött abroncsok átlagosan 3,5 psi nyomást veszítettek. A nitrogénnel töltötteknél 2,2 psi volt az átlagos veszteség. A két érték között tehát 1,3 psi különbség mutatkozott a nitrogén javára.
Ez alátámasztja, hogy a nitrogén valamivel lassíthatja a nyomás csökkenését, de nem teszi szükségtelenné az ellenőrzést. A Consumer Reports gyakorlati szempontból csekélynek értékelte az eltérést, és továbbra is nagyjából havi nyomásellenőrzést javasolt.
Az eredmény súlyát az is korlátozza, hogy a hozzáférhető leírásból nem ítélhető meg a teszt mintanagysága, az abroncsok párosítása, a mérési bizonytalanság vagy a különbség statisztikai szignifikanciája. Emiatt az 1,3 psi eltérést nem lehet minden személyautóra általánosan érvényes előnyként kezelni. Azt sem számszerűsítették, mekkora szerepet játszott az eredményben a szelep, a felni tömítettsége, az abroncs állapota, a hőmérséklet vagy a nitrogén tisztasága.
A lassabb nyomásvesztés még nem fogyasztási előny
A döntő különbség az, hogy közvetlenül a töltőgáz csökkenti-e a gördülési ellenállást, vagy csak a nyomás lassabb elvesztése lehet kedvező. Az NHTSA kontrollált laboratóriumi vizsgálatában a levegő nitrogénre cserélése azonos nyomáson önmagában alig vagy egyáltalán nem befolyásolta a gördülési ellenállást.
Ebből az következik, hogy egy esetleges fogyasztási előny legfeljebb közvetett lehetne. Ha a nitrogénes abroncs lassabban veszít a nyomásából, kisebb eséllyel alakulhat ki alulnyomás. Ez azonban nem a nitrogén azonos nyomás mellett jelentkező önálló fogyasztáscsökkentő hatása, és az elérhető adatok azt sem mutatják meg, milyen ellenőrzési gyakoriságnál maradna fenn ez a különbség.
Az 1%-os megtakarítás nem állta ki a próbát
Az NHTSA adataiban látható volt egy körülbelül 1,2%-os eltérés a gördülési ellenállásban, de ezt a jelentés nem tekintette statisztikailag szignifikánsnak. A minták többnyire egyetlen abroncsból álltak, a különbség pedig beleférhetett a várható természetes szóródásba. Ezt az értéket ezért nem lehet bizonyított előnyként idézni.
Ráadásul a gördülési ellenállás laboratóriumi összevetése nem azonos egy teljes jármű üzemanyag-fogyasztásának mérésével. Az áttekintett bizonyítékok között nincs olyan teljes járművön végzett közvetlen, kontrollált vizsgálat, amely hétköznapi használatban, azonos kezdeti nyomás mellett igazolná a vállalt legalább 1%-os megtakarítást.
Ez nem bizonyítja véglegesen, hogy semmilyen közvetett fogyasztási előny nem létezhet. Azt viszont igen, hogy a konkrét ígéretet a jelenlegi bizonyítékok nem bírják el. A nitrogén mellett szólhat a lassabb nyomásvesztés lehetősége, de ebből nem következik megbízhatóan mérhető, legalább 1%-os üzemanyag-megtakarítás.
