Csökkentik-e a probiotikumok az antibiotikum melletti hasmenés esélyét felnőtteknél?

A rövid válasz: egyes készítményeknél igen

A pontos kérdés nem az, hogy a probiotikumok általában „jók-e”, hanem az, hogy antibiotikumot szedő felnőtteknél csökkentik-e az előre meghatározott definíció szerinti antibiotikumhoz társuló hasmenés kockázatát. Placebóval vagy probiotikum nélküli ellátással összevetve az összesített eredmények szerint egyes vizsgált készítmények igen. Ez az Is-is válasz pozitív fele. A másik fele az, hogy a „probiotikum” sokféle törzset és kombinációt takar, amelyekről nem feltételezhető automatikusan azonos hatás.

Mit mutatnak a legerősebb adatok?

A felnőttekre összpontosító meta-analízis 2021-ben jelent meg. Összesen 36 randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat eredményét vonta össze. A probiotikumot kapók relatív kockázata 0,62 volt a kontrollhoz képest. Ez egyértelműen a kockázatcsökkenés irányába mutat, és közvetlenül a felnőtt, antibiotikummal kezelt népességről szól.

Az újabb Cochrane-áttekintés 2025-ben hasonló irányú eredményre jutott. Az antibiotikumhoz társuló hasmenés elemzése 40 vizsgálatot fogott össze, és az összesített relatív kockázat 0,67 volt, 0,57 és 0,78 közötti kilencvenöt százalékos konfidenciaintervallummal. Ez a tartomány nem foglalta magában a hatástalanságot jelző értéket, de az áttekintés a bizonyíték bizonyosságát alacsonynak minősítette.

A százalékok nem ugyanazt jelentik

A relatív kockázat azt mutatja meg, hogyan aránylik egymáshoz a két csoport kockázata, nem pedig azt, hogy száz emberből pontosan hányan kerülhetik el a hasmenést. A Cochrane-áttekintés modellezett abszolút kockázatcsökkenésként 9 százalékpontot is közölt. Ezt nem szabad azonosítani a nyers eseményarányok egyszerű különbségével.

A közölt nyers eseményarány a probiotikumcsoportban 23,0 százalék volt. A kontrollcsoportban 27,4 százalék volt. A kettő között 4,4 százalékpont a különbség. Az eltérés oka, hogy a modellezett abszolút hatást az összesített relatív becslésből és egy választott kontrollkockázatból számítják, míg a nyers arányok közvetlenül az összes bevont eseményt tükrözik. Mindkettő lehet helyes, csak nem felcserélhető.

Miért nem mindegy, melyik probiotikumról van szó?

A vizsgálatok különböző törzseket, törzskombinációkat és dózisokat alkalmaztak. Nem volt egységes a készítmény alkalmazásának kezdési ideje sem. A hasmenést eltérő, részben módosított definíciók alapján állapították meg, és az utánkövetés hossza is változott. Az összevont átlag ezért nem egyetlen, jól körülírható termék hatását jelenti.

A felnőttekre összpontosító meta-analízis alcsoportjaiban a törzs, a dózis és a kezdési idő szerint is eltértek a becslések. Az antibiotikum indításától számított két napon belül megkezdett használat kedvezőbb eredménnyel társult. Ez azonban alcsoportos megfigyelés, nem pedig különböző időzítések közvetlen, randomizált összehasonlítása. Nem bizonyítja, hogy ez volna az optimális kezdés, ahogy az adatokból a legjobb törzs vagy dózis sem nevezhető meg.

Kire és mire nem terjeszthető ki?

Az új Cochrane-becslés felnőttek és gyermekek adatait együtt kezeli, ráadásul az általános antibiotikumhoz társuló hasmenés másodlagos kimenetel volt. Emiatt az eredménye nem tekinthető kizárólag felnőttekre szabott végső válasznak. Arra sincs elég erős közvetlen összehasonlító bizonyíték, hogyan módosítja a hatást az antibiotikum típusa, az ellátás helyszíne vagy a felnőtt beteg egyéni jellemzői.

Az általános antibiotikumhoz társuló hasmenés nem azonos a Clostridioides difficile-fertőzéshez társuló hasmenéssel. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság irányelve ez utóbbi megelőzésére csak meghatározott probiotikumokat vagy kombinációkat említ feltételesen. Ez nem jelent általános ajánlást minden probiotikum rutinszerű szedésére.

A rövid távú nemkívánatos események a vizsgált, nem immunkompromittált, antibiotikummal kezelteknél nem tűnnek érdemben gyakoribbnak. Ebből nem következik biztonsági garancia a súlyosan beteg, centrális vénás katéterrel élő vagy immunkompromittált felnőttek számára. A rendelkezésre álló források ezekben a csoportokban nem értékelik megfelelően a ritka invazív fertőzések kockázatát.

Mit érdemes ebből hazavinni?

• A probiotikumok átlagosan kedvező hatást mutattak, de a bizonyíték nem egyformán erős minden készítményre.
• A csomagoláson szereplő általános „probiotikum” megjelölés önmagában nem igazolja, hogy a termék a vizsgálatokban alkalmazott törzset és dózist tartalmazza.
• Különösen sérülékeny betegcsoportokban a mostani eredményekből nem vezethető le biztos következtetés a biztonságosságról.

A gyakorlati tanulság: egyes vizsgált probiotikumoktól várható érdemi hatás, de ebből nem következik, hogy bármely bolti készítmény minden antibiotikumot szedő felnőttnek ugyanúgy használ.