Két külön ígéret kerül mérlegre

A vizsgált állítás nem egyszerűen arról szól, hogy kényelmesebb-e időnként felállni. Azt ígéri, hogy a napi legalább kétórás állóasztal-használat hosszabb távon csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Emellett fél év alatt átlagosan legalább 5%-os testsúlycsökkenést feltételez. Mindkettő komoly klinikai ígéret, amelyhez nem elég az ülőidő mérsékelt csökkenését vagy egy laborérték kisebb változását kimutatni.

Az állóasztal főként az ülőidőt változtatja meg

A munkahelyi beavatkozások Cochrane-áttekintésében az állítható asztalok középtávon átlagosan körülbelül 57 perccel csökkentették a napi munkahelyi ülőidőt. Ez érezhető változás lehet a munkanapban, de kevesebb a feltételezett napi két óránál.

Hasonló eredményt hozott egy 756 irodai dolgozót követő, klaszter-randomizált vizsgálat. Az állítható asztalt is tartalmazó program egy év után napi 63,7 perccel rövidítette az ülőidőt. Ezt azonban nem követte klinikai szempontból érdemi testsúlycsökkenés vagy kardiometabolikus javulás.

Ez a különbség fontos: az asztal hozzáférhetősége nem jelenti automatikusan, hogy valaki tartósan eléri a kívánt használati időt. Ráadásul a nyugalmi állás üléshez képesti többlet-energiafelhasználása kicsi. Ez önmagában nem ad alapot arra, hogy nagy fogyásra számítsunk.

A fogyás messze elmarad az ígért mértéktől

Az ülő viselkedést csökkentő beavatkozások 33 kontrollált vizsgálatot összegző elemzésében átlagosan körülbelül 0,6 kilogrammos testsúlycsökkenés mutatkozott. Ez az eredmény nem tulajdonítható kizárólag állóasztalnak, de a nagyságrend így is messze van a klinikailag jelentősnek tekintett ötszázalékos átlagos fogyástól.

Egy közvetlenebb összevetés kilenc klinikai vizsgálat eredményeit egyesítette. Ezekben az ülés napi átlagosan 1,33 órányi állással való kiváltása nem okozott statisztikailag igazolható változást sem a testsúlyban, sem a derékbőségben. A követés viszonylag rövid volt, ezért ez nem a konkrét állítás végleges cáfolata. A jelentős fogyás ígéretét viszont nem támasztja alá.

A szívvédelemhez nem elég egy jobb biomarker

Az ülés állással való helyettesítése kis mértékben javíthatta az éhomi vércukrot és a testzsírtömeget. A testsúlyra, a vérnyomásra és más kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre ugyanakkor nem látszott következetes hatás. Még egy kedvezően változó köztes mutató sem bizonyítja, hogy később kevesebb szívinfarktus, stroke vagy más szív- és érrendszeri esemény következik be.

Erre a klinikai végpontra nincs megfelelően méretezett, hosszú távú állóasztal-vizsgálat. A Cochrane-áttekintés sem talált elegendő jó minőségű bizonyítékot arra, hogy a munkahelyi állóasztalok csökkentenék a betegségek előfordulását.

A legnagyobb megfigyeléses vizsgálat sem mutatott védő összefüggést. A 83 013 résztvevős UK Biobank-kohorszban a készülékkel mért állási idő nem társult a súlyos szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb előfordulásával. A kezdetben látható kedvező összefüggés eltűnt, amikor az elemzés figyelembe vette az életmódot, a testtömegindexet és az iskolázottságot.

A bizonytalanság nem teszi valószínűvé a nagy ígéretet

A vizsgálatok többsége nem különítette el a tartósan fenntartott, kizárólagos állóasztal-használat önálló hatását. Jellemzően a napi kétórás dózist sem érték el. Ezért nem jelenthető ki, hogy ez a pontos előírás minden körülmények között hatástalan. A helyes következtetés az, hogy a hozzá kapcsolt jelentős fogyást és szívvédelmet a rendelkezésre álló adatok nem igazolják.

A több állás ráadásul nem korlátlanul kedvező. A nagy kohorszban a napi két órán felüli állási idő minden további félórája az ortosztatikus keringési betegségek gyakoribb előfordulásával társult. Ez megfigyeléses kapcsolat, nem az állóasztal ártalmasságának bizonyítéka. A hosszan tartó munkahelyi állást más kutatások derék- és lábfájdalommal, fáradtsággal és diszkomforttal is összefüggésbe hozták.

Mit jelent ez a vásárlási döntésnél?

Az állítható asztal alkalmas lehet arra, hogy kevesebbet üljünk és váltogathassuk a testhelyzetünket. Fogyás vagy szív- és érrendszeri megelőzés reményében azonban nem érdemes önálló egészségügyi megoldásként megvenni: ezekre a nagy ígéretekre nincs meggyőző bizonyíték.

Források

  1. Workplace interventions for reducing sitting at work
  2. Effects of sedentary behaviour interventions on biomarkers of cardiometabolic risk in adults: systematic review with meta-analyses
  3. The Effect of Replacing Sitting With Standing on Cardiovascular Risk Factors: A Systematic Review and Meta-analysis
  4. Effectiveness of an intervention for reducing sitting time and improving health in office workers: three arm cluster randomised controlled trial
  5. Device-measured stationary behaviour and cardiovascular and orthostatic circulatory disease incidence
  6. Evidence of Health Risks Associated with Prolonged Standing at Work and Intervention Effectiveness