A háromperces várakozás nem igazolt motorvédelem
A vizsgált állítás nem az, hogy indítás után azonnal nagy terhelést kell adni a hideg motornak. Két kíméletesnek szánt rutin közül kell választani: legalább három percig álló helyzetben járatni a motort, vagy rövidesen elindulni alacsony terheléssel és fordulatszámmal. Nincs igazolva, hogy az előbbi mérhetően kevesebb kopást vagy kisebb károsodási kockázatot eredményezne.
A leginkább idevágó vizsgálat téli körülmények között hasonlította össze az alapjárati üzemet a mérsékelt terhelésű haladással. Az SAE műszaki tanulmánya szerint rövid alapjárat utáni haladás során a motor hatékonyabban éri el az üzemi hőmérsékletet, mint a hosszabb, álló helyzetben végzett járatás során. A rendelkezésre álló hőmérsékleti eredmény tehát nem a többperces várakozás mellett szól. A két rutin között a bemelegedési időkben és az olajhőmérsékletekben mutatkozó különbségek nagyságát a rendelkezésre álló adatokból nem lehet számszerűsíteni.
A gyorsabb melegedés még nem kopásmérés
Ebből nem következik automatikusan, hogy a hosszabb alapjárat károsítja a motort. A vizsgálat a bemelegedésről ad információt, nem pedig közvetlenül a kopásról vagy a későbbi meghibásodásokról. A rendelkezésre álló források között nincs olyan vizsgálat, amely a két rutint kopási, olajelemzési vagy meghibásodási eredmények alapján hasonlítaná össze.
Ez a hiány két irányban is határt szab a következtetésnek. Nem lehet kijelenteni, hogy az alapjárati melegítés bizonyítottan növeli a kopást. De azt sem lehet megalapozott motorvédelmi szabályként állítani, hogy a többperces várakozás mérhető előnyt ad a kíméletes elinduláshoz képest. A bizonyíték hiánya nem bizonyítja a hatás lehetetlenségét, viszont nem támasztja alá a határozott állítást.
Az olaj hígulása fontos, de nem dönti el a kérdést
Az üzemanyag és a kenőanyag kölcsönhatásairól szóló kritikai áttekintés alapján az üzemanyaggal szennyezett motorolaj viszkozitása csökkenhet. Ez befolyásolhatja a súrlódást és a kopást, ezért műszakilag releváns mechanizmus. A forrás azonban nem mutatja meg, hogy a vizsgált háromperces alapjárat mennyivel változtatná meg az üzemanyag-hígulás mértékét a kíméletes haladáshoz képest.
Az eredményeket azért sem érdemes minden hajtásra egyformán ráhúzni, mert az üzemanyag-hígulás jellege és tartóssága eltérhet a dízel-, hibrid- és start-stop rendszereknél. A benzines, turbófeltöltős és más konstrukciók közötti gyakorlati különbségekről sincs elég közvetlen adat ahhoz, hogy minden autó esetében azonos hatást állapítsunk meg.
Mit érdemes ebből hazavinni?
Ha kizárólag a feltételezett motorvédelmi előny miatt várnánk legalább három percet, a bizonyítékok ezt nem indokolják. A téli hőmérsékleti mérés inkább a rövid alapjárat utáni, mérsékelt terhelésű elindulás felé mutat, miközben közvetlen kopási előnyt egyetlen vizsgálat sem igazol.
A háromperces várakozást tehát nem érdemes bizonyított motorvédő módszerként kezelni. Ha az adott autó hiteles gyártói előírása különleges eljárást ír elő, az elsőbbséget élvez az általános következtetéssel szemben.
