A következtetés szűk körre érvényes, de azon belül világos. A Nébih Szupermenta programja 21 csokoládéízű, tejsavófehérje-alapú terméket vizsgált. Az eredményeket 2024. március 1-jén közölték. Nem minden Magyarországon kapható fehérjeporról kaptunk tehát bizonyítványt, hanem erről a konkrét termékkörről.
Mit vizsgáltak, és mi számított megfelelőnek?
A mintában 11 izolátum, öt hidrolizátum és további öt, különböző fehérjeforrásokat tartalmazó keverék szerepelt. A laboratóriumban mért fehérjetartalmat a címkén feltüntetett értékhez viszonyították, de nem azt várták el, hogy a két szám hajszálpontosan azonos legyen.
A Szupermenta az értékeléshez a tápértékjelölési tűréshatárokról szóló uniós útmutatót vette alapul. Az útmutató szerint 40 g/100 g feletti, címkén feltüntetett fehérjetartalomnál a tűrés ±8 g/100 g. A címkén feltüntetett és a laboratóriumban mért érték közötti kisebb különbség ezért még nem jelent automatikusan kifogásolható eredményt.
A mért fehérjetartalom 67,9 és 86,7 g/100 g között alakult. Ez a tartomány önmagában nem mondja meg, melyik termék felelt meg, hiszen minden mérési eredményt a hozzá tartozó címkeértékhez és elfogadási határhoz kell hasonlítani.
Négy termék már nem fért bele
A döntő eredmény az, hogy a Nébih szerint négy termék mért fehérjetartalma az alkalmazott alsó tűréshatár alatt maradt. Ezzel meg is bukik az az állítás, hogy valamennyi vizsgált whey por fehérjetartalma megfelelt a címkén feltüntetett értéknek. Ehhez nem kell azt állítani, hogy minden termékkel baj volt.
A fennmaradó 17 termék fehérjetartalma a tűrésen belül volt. A többség tehát megfelelt e vizsgálati szempont alapján, ami vásárlóként fontos árnyalat. A teszt eredménye nem a teljes kategória megbízhatatlanságát mutatja, hanem azt, hogy a vizsgált mezőnyben a címke pontossága nem volt minden esetben rendben.
Az aminosav-eltérésekből kevesebb következik
Öt, aminosavmennyiséget is feltüntető terméknél a mért érték eltért a címkétől: két esetben alacsonyabb, háromban magasabb mennyiséget mértek. A nyilvános összefoglalóból azonban nem derül ki, mely aminosavakról volt szó, mekkora volt az eltérés, illetve milyen mérési bizonytalansággal számoltak, és milyen megfelelőségi határt alkalmaztak. Ezek az adatok ezért nem olyan erős alapjai a verdiktnek, mint a fehérjetartalomra vonatkozó hatósági megállapítás.
A hatóság eljárásokat is indított, és 20 terméknél talált valamilyen jelölési hiányosságot. Ezt az arányt nem lehet a fehérjetartalom hibaarányaként kezelni. Az összesítés más jelölési problémákat is magában foglalt, a nyilvános információkból pedig nem állapítható meg pontosan, hogy az egyes eljárások mely kifogásokhoz kapcsolódtak.
Mit jelent ez vásárlóként?
A teljes termékszintű táblázat nem hozzáférhető. Így nem tudjuk egyenként újraszámolni a címkeérték, a laboreredmény és a mérési bizonytalanság viszonyát. A mintaválasztásról sincs elég adat ahhoz, hogy a kifogásolt termékek arányát a teljes magyar piacra vetítsük.
Az állítás mégis határozottan eldönthető: nem igaz, hogy mindegyik vizsgált termék megfelelt. A Nébih közlése szerint négy whey por az alkalmazott alsó tűréshatár alatt maradt. Ebből a vizsgálatból ez határozottan következik, de nem ítélet minden boltban kapható fehérjeporról vagy egy későbbi gyártási tételről.
